Az áraink az alapszerelési költségeket tartalmazza!!!

Kérdése van? Hívjon minket! +36203264312

Fűtés Klímával
2022.01.20 14:39

Klíma+Napelem

Klíma + napelem = független energiaellátású lakás




A klímával történő fűtés egyik nagyon lényeges eleme, hogy független a meglévő fűtési rendszertől. Jóval egyszerűbben, olcsóbban üzemeltethető, mint bármilyen másik alternatív megoldás. A fűtéshez szükséges villanyáramot akár Ön is megtermelheti napelemek segítségével, így kialakítható a teljesen energiafüggetlen háztartás is.

klíma és napelem
A napelem árai az utóbbi években elérhetővé tették azt a megoldást, hogy minden hálózattól függetlenül, hőszivattyú vagy fűtő klíma segítségével önállóan megtermeljük a saját háztartásunkhoz szükséges elektromos áramot és a fűtéshez szükséges energiamennyiséget. Nagyságrendileg másfél millió forint környékén már elérhető egy komplett napelemrendszer telepítve, engedélyeztetve, ami egy 100 négyzetméter körüli ház vagy lakás teljes energiaigényét fedezi az év 9-10 hónapjában.

Meggyőződésem, hogy ez a fűtési módszer lesz a jövő, hiszen minden meglévő lakáshoz csatlakoztatható a megfelelő feltételek mellett, és belátható a megtérülése. Nincsen szolgáltatótól, ellátótól való függés; sőt a megtermelt felesleges áram értékesíthető.

Mivel a saját házamban már kiépítettem egy ilyen rendszert, így első kézből tudom elmondani a tapasztalataimat. Egész télen hőszivattyúval és klímákkal fűtöttem a lakásomat, a gáz kizárólag a használati meleg vízhez kellett (ennek a kiváltásai is folyamatban van, csak ugye mindig a suszter cipője lyukas, be kellene kötni a HMV tartályt végre a rendszerbe). A klímákat kiegészítő fűtésre használtam, mivel a hőszivattyú csak 35 fokos vizet keringetett a padlófűtésben és én szeretem a sugárzó hőérzetet adó klímafűtést is. Így lokálisan rásegítettem a hőszivattyú által melegen tartott szobára, éppen tartózkodástól függően. Nagy megnyugvást és elégedettséget okozott a napsütötte téli napokon, hogy a rendszer a hálózattól függetlenül működik és „ingyen”, környezetbarát módon fűtöm a házat. Az idei tél rendkívül hideg volt, de a minusz 20 fokos éjszakákon is kifogástalanul üzemelt a fűtés. Igaz ilyenkor már az 5 kw-os elektromos fűtőbetét is rásegített a hőszivattyúra. (Bővebben erről a Hőszivattyúk menüpontban olvashat.)

A 2017-2018 as téli időszak annyira enyhe időjárást hozott eddig, hogy a hőszivattyú nem is kapcsolt át a fűtőpatronra, teljesen üzembiztosan és rendkívül gyorsan felfűtötte a lakásban keringő vízkört.

A klímás fűtésre nem is volt szükség, talán pár alkalommal kapcsoltam be a hálószobait, a lefekvés előtti temperálás miatt.

A napelemes rendszer a következő módon működik: a napelem által megtermelt áramot vagy mi magunk felhasználjuk, vagy ha felesleg termelődik, akkor az egy mérőóra segítségével visszatáplálódik az elektromos használatba fix átvételi áron. A hálózat maga a puffer. Nincsenek akkumulátorok, a felesleg ide kerül be, és innen tudjuk mi is kivenni az esetleg hiányzó áramot, ha éppen éjszaka használjuk a hálózatot.

Passzív és félpasszív házak esetében a nappali időszakban történő fűtéssel bőven tartalékolható a házban annyi hőmennyiség, ami feleslegessé teszi az éjszakai fűtést. Ilyenkor legfeljebb az elektromos eszközök miatt, vagy világítás céljából kell a hálózatból energiát vételezni, ezt viszont a betáplált nappali feleslegből bőven fedezhetjük. Mivel külön óra méri a bevitt energia mennyiségét, és éves elszámolással működik a rendszer az ELMŰ felé, így nagyobb napelem-kapacitás esetén pluszos egyenleget is elérhetünk.

Mivel cégünknek nem profilja a napelemek telepítése, így minden érdek nélkül és valós használati tapasztalatok birtokában állíthatom, hogy ez a jövő fűtési megoldása.

Amennyiben érdekli Önt a napelemes fűtés és hűtés, úgy az alábbi cikkben talál erről hasznos információkat:

Mi is az a napelem?

Sokan felteszik a kérdést: „Egyáltalán mi az a napelem? Ugyanazt jelenti, mint a napkollektor?” Nem, cseppet sem ugyanazt jelenti a két eszköz! Míg előbbi az elektromágneses sugárzást alakítja villamos energiává, addig utóbbi a napenergia felhasználásával állít elő vízmelegítésre és fűtésre használható hőenergiát. Cikkünkben a napelemekkel foglalkozunk részletesebben.

Azok, akik napelemek használatán gondolkodnak, alapvetően két típus közül választhatnak:

1. Kristályos napelemek:

Ebben a kategóriában két technológia (mono- és polikristályos) verseng egymással. A kristályos napelemek a legrégebben használt, legkiforrottabb és a legelterjedtebb technológiának számítanak. A napelemek a kristályos technológia esetén nagy tisztaságú szilícium cellákból épülnek fel, melyek sorba kötve és vízmentesen egy üveglap és egy műanyag hátlap közé laminálva kerülnek gyártásra. A két technológia közt a legnagyobb különbség a gyártási eljárásban található.

a. Monokristályos napelem

A közvetlen (direkt) fényt jobban hasznosítja
Emiatt a forró égövben valamelyest jobban teljesít a polikristályos napelemeknél
Hatásfoka 16-18 százalék körül alakul

b. Polikristályos napelem

A szórt fényt hasznosítja jobban
Emiatt az északi égövben jobban teljesít a monokristályos napelemeknél
Hatásfoka 14-16 százalék körül alakul

2. Vékony rétegű napelemek
Ez a technológia sokkal fiatalabb a kristályos technológiánál. A vékony rétegű (vagy vékony filmes) technológiánál nem kristályos szilícium tömbökből vágnak cellákat, hanem a félvezető réteget kémiai vagy fizikai lecsapatással közvetlenül az üvegre, vagy akár más hordozó felületre viszik fel. Ezeknek a napelemeknek kisebb a hatásfokuk (10 százalék alatt), így háztetőkön a korlátozott hely miatt nem igazán lehet velük találkozni.

Hatásfok: egységnyi (jellemzően 1 négyzetméter) felületen a napelem tábla hány W energiát tud maximum előállítani (a gyártók általában laboratóriumi körülmények között, azaz derékszögű besugárzás, 25 Celsius fok mellett mérik). A könnyebb érthetőség kedvéért itt egy példa az egyik legnagyobb gyártó modelljén, melynek teljesítménye 205 W, mérete pedig 1,31*0,99=1,2969 m2. Tehát a panel hatásfoka 205/(1000*1,2969) = 15,8%.

Jó, jó, de mennyi energiát tudok itthon termelni?

Erre a kérdésre pontos választ nehéz adni, mivel több tényező is fontos szerepet játszik az előállított energia mennyiségét illetően. 1 kW-os rendszerrel itthon jellemzően 1000-1200 kWh/év áram fejleszthető. Egy 4 fős háztartás éves fogyasztása 4430 kWh körül alakul (az ELMŰ-ÉMÁSZ adatközlése alapján), vagyis egy 4 kW-os rendszer nagyjából fedezné a felhasznált áram mennyiségét.

Mennyibe is kerülne ez nekem?

Egy komplett rendszer teljes beruházási költsége háztartásról háztartásra változhat az egyedi paraméterek miatt, így pontos összeget ebben az esetben sem lehet adni. Általánosságban az mondható, hogy az 1 kW teljesítményű rendszer teljes költsége 500-600 ezer forint körül mozog, így egy 4 kW-os rendszer nagyjából 2-2,4 millió forintba kerülhet.

Van, ahol már tombol a láz...!

Az elmúlt néhány évben gyökeres változások történtek a globális energiapiacon, a globális felmelegedés elleni harcban előre törtek a megújuló energiák. A folyamat egyik nagy nyertese a napenergia lett, köszönhetően az egyre olcsóbb napelemeknek. A napelemeket alkotó cellák ára az elmúlt közel 40 évben a töredékére esett, így a technológia egyre több országban válik versenyképessé és elérhetővé.


Az egyre olcsóbb panelek iránt az utóbbi években a kereslet is látványosan megugrott. Tavaly globálisan közel 38 GW új kapacitást telepítettek, mellyel a telepített összkapacitás 140 GW-ra emelkedett.

Itthon még csak gyerekcipőben jár a szektor

Magyarországon a napenergia-hasznosítás még kezdeti fázisban tart, ugyanis ellentétben sok más európai országgal, hazánkban hiányoztak a megfelelő támogatási programok a napenergia promotálására. A csökkenő napelem árak azonban itthon is egyre inkább elérhetővé teszik a technológia alkalmazását. Az elmúlt egy-két évben részben uniós forrásból épültek kisebb „naperőművek”, illetve főként multinacionális cégek, iparvállalatok és kiskereskedelmi láncok telepítettek napelemeket egységeik tetejére vagy közelébe. A háztartások esetében szintén egyre több tetőn láthatóak már napelemek, a Magyarországon telepített ún. háztartási méretű erőművek több mint 95%-a napelemes rendszerekhez köthető.